Kőtelek község

Adatok

Régió: Észak-Alföld
Megye: Jász-Nagykun-Szolnok megye
Kistérség: Szolnoki kistérség
Lakosság: 1803 fő
Terület: 45.13 km²
Népsűrűség: 39,95 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 56

Fekvése

Kőtelek a Tisza jobb partján Szolnoktól mintegy 30 km-re északra fekszik. A szomszéd települések Nagykörű, Tiszasüly és Hunyadfalva.

Története

A szántáskor kiforgatott edénytöredékek a vonaldíszes kultúra emlékei, melyek bizonyítják, hogy a község jelenlegi területe már az őskorban lakott volt. A település nevét a Keutelek alakban egy 1392-ből származó oklevél említi először. A név eredete tisztázatlan. Téves az a feltételezés, hogy a Kőtelek névalak a kői apátság nevéből származik. Az 1400-as években a falu egyik fele a Kazy, másik fele a Kompolti család birtoka. Kőtelek lakói 1544-től a töröknek is adóztak. Az 1550. évi török összeírás szerint 10 adóköteles házban 27 dézsmára kötelezett család élt, akik évente 2465 akcsét fizettek. A lakosság a török hódoltság korát megfogyatkozva, de helyben vészelte át. A Rákóczi-szabadságharc emlékét egy helyi monda őrzi, mely szerint Rákóczi megpihent a falu határában lévő nagy körtefa alatt. Az ellenség gyors támadása miatt azonban a kurucok a kincstár egy részét nem tudták magukkal vinni és azt a környéken elásták. Azóta sokan keresték a fejedelem kincseit, de hiába. A szájhagyomány szerint a község 1945 előtt használt pecsétjében látható nagy fa a körtefát ábrázolja.

A XIX. század közepéig a Haller, Orczy, Sághy, majd a Baldácsy, Sztárai, Halasi, Almásy és Hellenbronth családok birtokolták a falut. Az 1848-49-es szabadságharcban sok kőtelki vett részt. A hagyomány szerint Kádár Mátyás, az akkori tanító Görgey seregében segédtisztként szolgált.

Az I. világháborúban jelentős vérveszteséget szenvedett a falu férfi lakossága, mivel a bevonultak közül 104-en estek el, vagy nem tértek haza a hadifogságból. A II. világháború idején Horváth Bálint tanító, mint tartalékos hadnagy, egy vasútépítő zászlóalj parancsnoka volt. 1944 októberében egységével együtt átállt a szovjet csapatok oldalára és az első magyar vasútépítő ezred, majd hadosztály kötelékében fejezte be a háborút. Kőtelket 1944. november 7-én foglalták el a szovjet csapatok. Az oroszok atrocitásainak több polgári személy áldozatul esett, sok férfit pedig a Szovjetunióba hurcoltak kényszermunkára, akik közül csak néhányan élték túl a fogságot. Az 1950-es évek elején nagyszámú Budapestről kitelepített, osztályidegennek minősített család élt a településen.

Nevezetességei

Híres emberek

Itt született 1944. szeptember 30-án Rolla János Kossuth-díjas hegedűművész.

Következő községek

További községek